Nevezetességek, látnivalók

A 18. században épült barokk stílusban, majd a 19. században klasszicista stílusban építették át.

A városközpontban található. Vladislav Plekanec alkotását 2008-ban adták át.

A kollégiummal szemben található a Gvadányi-kúria, ahol élete utolsó éveit töltötte Gvadányi József. Ma a városi könyvtár található benne.

A Mikoláš Aleš mozaikjaiva díszített kultúrpalota szecessziós épülete1905-ben épült. 

1695-ben állították fel a plébániatemplom mellett Giovanni d'Aglio tervei  alapján a kor szokásainak megfelelően pestisoszlopként, majd a XIX. században felújították.

A jezsuita kollégium falán került elhelyezésre 2008-ban.

A városi szegényházat Stiborici Stibor alapította a XV. században, melyet a 17. században átépítettek.

A Pilárik testvérek XX. század elején épített malma ma múzeum. Az egykori vízimalmot később korszerű, három szintes őrlőüzemmé építették át.

A múzeum tudományos tudományos-kutatói feladatokat teljesít a régészet, a történelem, az etnológia, a zenekultúra-történet és a folklórtörténet területén, valamint régészeti, régi és újtörténelmi, numizmatikai, etnológiai, zenekultúra-történeti, folklórtörténeti, képeslapi, fényképdokumentációs, filmdokumentációs, kézirati és muzeális könyvtári gyűjteményi alapokat hoz létre és fejleszt.

A szakolcai lakosok a XIV. században egy rombusz alakú területet vettek körbe erős kőfallal. Az erődítést kisebb-nagyobb tornyok tagolták, ezek közül egy kör alaprajzú kápolna (rotunda) átalakítva napjainkig fennmaradt a Kálvária dombon. A Morvaországgal folytatott kereskedelemnek köszönhetően meggazdagodott városnak a négy égtáj felé nyílott egy-egy kapuja. A bejáratoktól egyenes út vezetett a háromszög alakú főtérre.

Szakolca (Skalica) legértékesebb építészeti műemléke és jelképe a román stílusú Szent György rotunda. Kis magaslaton áll a város szélén, és Szlovákia legszebb román építményeihez tartozik.Vártemplomként építették valószínűleg a 12. században. Félkör alakú szentély és körhajó alkotja, amelyek az eredeti állapotukban maradtak fenn. A rotundát a 15. században felújították és a bástya részévé tették. Bent, az ív mindkét oldalán a sárkánnyal küzdő Szent Györgyöt ábrázoló gótikus falfestmények találhatók.A rotunda közelében gótikus városi kerítések és kapuk részei maradtak fenn.

A Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemploma gótikus eredetű. 1372 után kezdték építeni. A XV. században gótikus stílusban, később reneszánsz stílusban építették át. Története során többször leégett. Csontháza XIV. századi. A templomhoz kapcsolódik a XIV. századi, később barokk stílusban átépített Szent Anna-osszuárium.

A Szentháromság-templom 1645 és 1650 között épült, eredetileg az evangélikusoké, majd a jezsuitáké volt. A jezsuiták új templomuk megépítésekor átadták a templomot a karmelitáknak. A karmelitákat II. József feloszlatta, utána az irgalmas rendé lett. Mellette lorettói kápolna is épült, a benne levő kegyszobrot 1707-ben Kollonich Lipót bíboros ajándékozta. A kápolna a környék kedvelt búcsújáróhelye.

A Xavéri Szent Ferenc kápolna az 1710. évi pestis áldozatainak emlékére épült 1714-ben.

Evangélikus temploma 1797-ben épült klasszicista stílusban.

Ferences temploma és kolostora gótikus eredetű, a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére van szentelve. 1467 és 1484 között épült.

Monumentális építmény a főtéren lévő kéttornyú jezsuita templom. A rend első képviselői 1660-ban érkeztek Szakolcára.  A templom, kollégium és iskola alapkövét 1693-ban tették le, ám az építkezés a pestis járvány miatt 1714-ben félbeszakadt, és csak 1724-ben fejeződött be. Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelték fel.

  A pálosok Remete Szent Pál tiszteletére szentelt temploma 1715 és 1725 között épült barokk stílusban.

A szőlőhegyen található a XVIII. században épült Szent Orbán kápolna.